Ezzel a gyerekkel csak a baj van?
A viselkedési problémákat az óvodában, iskolában sokszor „nemnormálisnak” címkézik. A pedagógus és a szülő együttműködése, a gyerekre való ráhangolódás segíthetne a legtöbbet abban, hogy az állandó konfliktusok csituljanak.
Mi a te történeted?
Minden gyerek egyedi és különleges, és néha ez a különlegesség a viselkedésükben is megmutatkozik. Ha egy gyermek gyakran okoz konfliktusokat, nehezen illeszkedik be, aggodalommal töltheti el a szülőket és a pedagógusokat is. Fontos, hogy ne „nemnormálisnak” bélyegezzék a viselkedést, hanem megpróbálják megérteni a mögöttes okokat.
A nem átlagos idegrendszer (is) próbál boldogulni a maga módján
Gondoljunk bele a gyermek élettörténetébe, a temperamentumába, az idegrendszerének működésébe. Lehet, hogy a viselkedése egy része abból ered, hogy az idegrendszere nem a „tipikus” módon működik. Ezzel a „különleges” idegrendszerrel a gyerek igyekszik boldogulni a környezetében, ami néha hangos, balhés, konfliktusos viselkedéshez vezethet.
Egy diagnózis segíthet szétválasztani a „hozott csomagot” (a hardvert) a környezeti hatásoktól. A környezeten tudunk változtatni, a „hozott csomagot” pedig el tudjuk fogadni, és tudunk hozzá alkalmazkodni.
A ráhangolódás nem megy magától
A gyerekre való ráhangolódás nem könnyű feladat. Nem jön magától, és nem is feltétlenül kapunk rá mintát a saját neveltetésünkből. Fontos, hogy tanuljunk és fejlődjünk ezen a téren, de ne görcsöljünk rá a tökéletességre. A legfontosabb a lazaság, az elfogadó attitűd és a szeretetteljes figyelem.
Néhány tipp a viselkedési problémákkal küzdő gyerekek segítéséhez:
Értsük meg a viselkedés mögötti okokat: Ha Tudunk ne ítélkezzünk, hanem figyeljünk a gyerekre, és próbáljuk megérteni, mi okozza a nehézségeket.
Legyünk türelmesek és empatikusak: A változás időbe telik, és a gyermeknek szüksége van a támogatásunkra.
Kommunikáljunk nyíltan és őszintén: Beszéljünk a gyerekkel az ő és a saját érzéseiről és a viselkedésének következményeiről.
Dicsérjük a pozitív viselkedést: A megerősítés sokkal hatékonyabb, mint a büntetés.
Tanítsunk meg a gyereknek konfliktuskezelési stratégiákat: A példamutatásunkkal segítsünk neki megtanulni, hogyan fejezze ki az érzéseit szavakkal, és hogyan oldja meg a konfliktusokat békés úton.
Kérjünk segítséget: Ha úgy érezzük, egyedül nem boldogulunk, forduljunk szakemberhez (pszichológus, pedagógiai szakember) segítségért.
Ne feledjük, hogy a viselkedési problémák mögött sokszor összetett okok húzódnak meg. A gyerek nem „rossz”, csak segítségre van szüksége ahhoz, hogy megtanuljon boldogulni a maga „különleges” módján. A szülő számára a türelem, a megértés, a szeretet és a támogatás kulcsfontosságú a változáshoz, nem csak a gyermekkel hanem önmagával szemben is.